3.balhé: A terv

          Miután JiJi kizárta magát, a ház csendes lett, a három lány pedig nyugodtan rendet rakhatott az amúgy kutyaházra emlékeztető lakásban. Berry a konyhában ténykedett, mosogatott és főzött. Hee a közös szobát kezdte jobb állapotba szedni, míg Kira a nappalinak próbált valami vállalható kinézetet adni. Mikor mind készletek, vacsoráztak egy jót majd leültek a kanapéra.

-Hány óra?-kérdezte lehuppanva az ülőalkalmatosságra Berry, mire Kira előkapta iPhone 5-ösét.

-Hat lesz öt perc múlva.

-Már?-lepődött meg Hee.

-Hmm...és a mi kis MinJinket mikor szándékozol beengedni?-hívta fel a figyelmet RiJung a kizárt maknaera, mire SaoMin fejéhez kapta kezeit és szaladni kezdett az ajtó felé.

-A fenébe...teljesen elfelejtettem.- Kirontott az ajtón és megszólalt volna, amikor észrevette,hogy senki nincs ott.

-JiJi! Merre vagy? -erre nem kapott semmi választ, csak a két lány szaladt ki hozzá.

-Eltűnt?-kérdezték egyszerre.

-Nem bocsájtom meg magamnak, ha bármi baja esett-kapta le Kira saját házkulcsát az akasztójáról, majd elindult le a lépcsőn egészen a ház előtti járdáig ahol újra kiáltott egyet. -JiJi! Bocsáss meg és kérlek gyere elő!

-Várj segítek-jelentette ki Hee és leszaladt, majd Berry is csatlakozott hozzájuk.

-Merre vagy? JiJi!- ismételgették felváltva, egyszerre miközben ide-oda járkáltak, hátha meglátják a keresett személyt.

***

-Ki tart velem?-nézett a fiúkra az egyetlen lány, aki velük tartózkodott és akit barátnői gőzerővel kerestek.

Persze Jimin, V és J-Hope szívesen jelentkeztek.

-Van fekete kapucnis pulcsitok?

-Igen, miért?-kérdezte CsimCsim.

-Akkor vegyétek fel.

A fiúk el is szaladtak és magukra kapták a ruhadarabokat.

-Na akkor hajrá, de csendben-mutatta kezével az irányt majd ujját szájához téve jelezte, hogy maradjanak csendben.

Lassan kisunnyogtak a házból és JiJi-t követve mentek két tömbház közé, ahol suttogva folytatta:

-Na most jól figyeljetek. Először is kapucnit fel, aztán amint elkezdek futni, ti várjatok egy kicsit majd kezdjetek el követni.-A fiúk bőszen bólogattak -Ha kiabálni kezdek vagy valami, ne lepődjetek meg. Remélem nyitva hagyták a házajtót vagy otthagyták a kulcsot így betudok rohanni, nyitva hagyom és akkor bejöhettek. A nappaliban leszek, csak gyertek egyenesen be, aztán balra. Minden világos?- nézett JiJi a három Bangtan-tagra, mire azok bólintottak, MinJi pedig intett, hogy indul. Először lassan a ház sarkához sétált, körülnézett, majd neki is iramodott. Egy kevés idő elteltével a fiúk is megindultak. Gyors futásba kezdtek, felszaladtak a lépcsőn egészen a negyedikig ahol az ajtó nyitva volt, be is mentek rajta.

***

          Kira, Berry és Hee nem messze a lakásuktól továbbra is barátnőjük keresték, amikor egyikőjük, név szerint HaeNa felkiáltott.

-Lányok! Nézzétek! - mutatott a házuk felé. - JiJi ott fut...és mintha három fekete pulcsis alak üldözné. Beszaladt a házba, azok meg utána mentek! Siessünk, lehet bajban van!- kezdett rögtön futásba és a másik két lány követte.

Nagy léptekkel indultak meg a lépcsőn felfelé. Mikor az ajtóba értek óvatosan benyitottak és halkan lépkedtek be az előtérbe. Egyre beljebb mentek és kuncogás zaja csapta meg fülüket.

-Nevetés?-suttogta Kira meglepetten majd kiugrott a fal mögül, ahonnan azonnal meg is látta JiJi-t és a három szomszédot a kanapén ülve TV-t nézni.

-Sziasztok! Merre voltatok? Nem baj, hogy áthívtam a szomszédokat?-kérdezte az épp feltápászkodó lány, mire a leader csak könnybe lábadt szemekkel megindult felé és megölelte, majd a másik két lány is csatlakozott a nagy összeboruláshoz.

-Ne merj még egyszer ilyet tenni! Értetted?

-Te kis hülye maknae...

Az említett nem igazán ilyen reakcióra számított, így csak meglepetten állt és visszaölelte barátnőit, de azok egyre erősebben szorították.

-Értem én, de azért ne öljetek meg....Jimin, vagy valaki segítsen-nyögte a háta mögött álló fiúknak. 
-Akkor jövünk mi is-szólalt meg akitől a "haldokló" a segítséget kérte, kitárta karjait és készült megölelni a lányokat, de végül Hope és V felé fordult és őket ölelte meg.-Sírjunk mi is srácok-mire azok csak röhögni kezdtek.

JiJi-t továbbra sem akarták elengedni, arca hirtelen eltorzult és nagy nehezen megszólalt.

-Ha így folytatjátok, az összes kaja, amit a fiúknál ettem, rajtatok fog landolni.-Erre a lányok szétrebbentek és hátráltak két lépést.

-Várjunk csak...ez azt jelenti, hogy te végig a szomszédban mulattál?-realizálta Kira az előzőeket majd egy tockost nyomott maknaejuk fejére. -Ashh...Most komolyan....Ezért aggódtunk mi annyira?...De...Mégis mi az istent csináltál te hét fiúval egy lakásban?-vonta kérdőre a lányt.

-Hát bemutatkoztam, aztán ők is, aztán ettem-számolt a kezén miközben röviden összefoglalta a történteket, majd a még mindig egymást ölelő három jómadárhoz fordult.

-Nagyon köszönök mindent-hajolt meg előttük tisztelettudóan- Egyébként Jimin...Tudod mire jöttem rá az előbb?

-Na mire?-kérdezte. 
-A neveink nagyon hasonlóak. Te Park JiMin vagy én pedig Park MinJi. Micsoda véletlen-nevette el magát mire a másik feltartotta a kezét.

-Erre pacsiznunk kell.- JiJi persze jó nagyot csapott a másik tenyerébe.-Tudod mit? Húginak foglak hívni. OK?-kacsintott a lányra, aki viszonozta a gesztust.

-Rendben bátyus...Most már viszont menjetek mert késő van, és azt hiszik a többiek, hogy elraboltalak titeket-mondta nevetve, közben tolni kezdte a vendégeket az ajtó felé. Azok elköszöntek, a lányok pedig egy gyors fürdés és vacsora után aludni tértek.

***

        Másnap reggel a négy lány nyűgösen kelt fel az ébresztőre, vagyis csak kettő ugyanis JiJi és Hee még javában az álmok világában jártak. Na őket aztán felkelteni nagy kihívás, de leginkább a maknaet, mert ő ha fel is kel nem foglalkozva a többiekkel nyugodtan fekszik tovább, mint akinek az ég egy adta világon semmi dolga sincs, pedig ez egyáltalán nem így van.

-Jiiii! Tudjuk, hogy a te úri hátsód a semmitevést jobban szereti, de ha nem kelsz fel azonnal ki leszünk rúgva!-kiáltott Kira közvetlenül a szunyáló lány fülébe, mire annak szemei kipattantak és olyan lendülettel ült fel, hogy lefejelte leaderjét.

-Uuu....bocs-fogta fejét fájlalva majd kikászálódott az ágyból és elfoglalta a fürdőt. Berry a konyhába ment, valami gyors reggelit csinálni, Hee elfogadható ruhát keresett magának nem épp rendezett szekrényében, míg Kira arra várt, hogy bemehessen a tükörhöz rendbe szedni arcát, de ugye MinJi megakadályozta ezt azzal, hogy ő ment be előbb.

-JiJi....-ütötte az ajtót- siess. Tudod nem csak te laksz ebben a házban!

-Csak egy pillanat és kész...-sietve kirontott a fürdőből- vagyok!-vigyorgott a türelmetlenségtől toporgó lányra, majd beszelelt a szobába öltözni.

HaeNa közben sikeresen teljesítette a reggel első kihívását, így nekilátott a sminkelésnek, Berry is elkészült a reggelivel, amit ki is rakott mindenkinek az asztalra hűlni.

-Vályúhoz!-kiáltotta el magát, mire mindenki villámgyorsasággal indult meg az ebédlőként funkcionáló kis sarok felé.

-Aztaaaa!-hüledeztek a látottakon, amitől már a nyála is összefolyik a szájban, és az illatokról még nem is beszéltünk. A lányok hamar meg is ették az egészet, megköszönték, elintézték még gyorsan az apróbb dolgaik majd Hee rálesett kis fekete karórájára.

Kérlek szépen, az idő 7:25és mi készen vagyunk. - tartotta fel a kezét, s így meg is kapta, amit akart.

-Elfelejtettem mondani, hogy a biztonság kedvéért félre hívattam egy kocsit, szóval be vagyunk biztosítva-jelentette be az előre látó leader.

-Na akkor menjünk.

Indult el kifele, az ajtónál megvárta a többieket, majd becsukta azt, és elindultak lefelé, ahol már várta őket a kocsi. Végül időben beértek, és egészen délután hat óráig nem is mentek haza. Mikor visszaértek mind fáradtan az ágyba estek és a fáradtságtól kimerülve rögtön el is aludtak.

***

        Pár óra múlva, olyan hajnali egy, kettő körül Kira felébredt, nagy nehezen felkeltette a többieket, elküldte mindet fürdeni, majd mikor végeztek újra aludni tértek.

2. balhé: Ismerkedés

    A lakásban káosz uralkodott. A reggeli nagy sietség maradványai. Mindenfelé szétdobált ruhák hevertek,  a szobában a takarók vagy a földön  vagy az ágyon összegyűrve voltak. A négy lány a nappaliban állt és felmérte a terepet. Ez a helyzet eléggé megszokott náluk. Alig 2 hónapja laknak együtt és szinte minden nap ez a látvány fogadta őket. Eleinte még nem voltak ebből viták, de ahogy lassan összeszoktak úgy kezdődtek el a veszekedések.
-Ez meg mégis kié?-emelt fel Kira egy piros rövidnadrágot a földről, mind a két lány egyszerre JiJi-re mutatott.
-Miért? Ez meg a tiéd!-fogott meg egy rózsaszín pólót és a leaderhez vágta.
-De ez fehér volt...JiJi!-nézett az említettre idegesen.
-Lehet, hogy összemostam valamivel...-kezdett kínos nevetésbe, majd futásnak eredt, ugyanis a mérges Kira kergetni kezdte.
-JiJi! Most meghalsz!!! Állj meg!! Azt mondtam állj meg!!
-Hehe..Miért állnék meg?-futott be a szobába, majd körbe az ágyakon át vissza ki a nappaliba, ahol pajzsnak használva Berry-t mögé bújt.
-Hé! Engedj el! JiJi! Azt mondtam engedj el!!
-Nem!-jelentette ki, mire menedéket nyújtó barátnője is ellene fordult, így már két csapattársa elől kellett menekülnie.
-Hé-hé! Álljatok meg! -mondta mintha meglenne rémülve, majd nevetve folytatta és kinyújtotta a nyelvét- Még a végén elfáradtok!-Eközben éppen V tartott a ház felé mérgesen, majd mikor odaért becsengetett. MinJi kapva az alkalmon az ajtó felé vette az irányt.
-Szaladok!-kiáltotta majd az ajtóhoz érve gyorsan kiszaladt rajta -majdnem nekimenve az ott állónak-, mire az becsapódott mögötte. Arca eltorzult ijedtében és dörömbölni kezdett a bejáraton.-Lányok nyissátok ki!
-Edd meg amit főztél kislány. Majd beengedünk ha úgy gondoljuk-jött a válasz odabentről.
-Azt már nem!-fordult meg durcásan és szembetalálta magát az egyik szomszéddal.-Ó igen....Miért is jöttél?
-Már mindegy-fordult meg és indult vissza saját lakhelyére, mivel így lényegtelenné vált amiért jött. A kizárt maknae pedig puffogva a földre ült.
-Ezért kellett kizáratnom magam?-motyogta magának majd az ajtónak dőlve várta hátha beengedik.

***

    Mikor V beért a házba a többiek rögtön faggatni kezdték.
-Na mit csináltál, hogy elhallgattak?-jött a kérdés Sugától.
-Semmit...mondhatni megoldották maguk.
-É..értem.-vont vállat a kérdező majd inkább folytatta a TV-nézést, Taehyung pedig a szomszéd tömbház felé néző ablakba állt és vagy két órán át figyelte az ajtó előtt ülő JiJi-t.
-Mit nézel annyira?-kérdezte Jimin az ablakban állótól miközben kezével annak szeme előtt integetett.
-Mi? Semmit.-mormogta el válaszát, majd odébb állt az ablakból. Csimcsim nem megelégedve a válasszal kilesett az üvegen és meg is akadt tekintete azon a bizonyos "semmin" amit csapattársa eddig nézett.
-Tae...és az a semmi mégis miért ül a lakásajtajuk előtt?
-Kizárta magát, és nem engedik be-válaszolta nem nézve hátra.
-Ahha...Akkor áthívom. - V-nek még csak reagálni sem volt ideje, mert a kis Jimin kiszaladt az ajtón majd olyan egy perc múlva a nála nem sokkal magasabb lánnyal tért vissza. Beérve a nappaliba hatalmas vigyorral az arcán integetni kezdett az ott lévőknek.
-Annyo!-kiáltotta el magát.- JiJi vagyok, ha esetleg nem emlékeznétek a nevemre, és ő hívott be-mutatott Csimcsimre-,mert valaki miatt-itt szúrós tekintettel Taehyungra nézett-sikerült kizárnom magam, a lányok meg nem akarnak beengedni...kicsit felidegesítettem őket...-nevetett kínosan.-Ja és még valami, megmondom nektek őszintén én nem igazán tudok rólatok semmit, amit tudok az is annyi, hogy ti a BTS vagytok. Szerintem még a számaitokat se nagyon hallottam soha. Esetleg bemutatkoznátok?-nézett a fiúkra kiskutya szemekkel.
-Természetesen-csapta össze tenyerét Mon.- Akkor ki kezdi?-A kérdésre ketten is JiJi elé ugrottak.
-Én!-kiáltotta el magát Hobi mire Jimin arrébb lökte és próbálta túlkiabálni a másikat.
-Nem, mert én! Én hívtam be, tehát én kezdem-mondta ellentmondást nem tűrően majd bele is kezdett.-Park Jimin vagyok, Főénekes és táncos-vigyorgott a nála épp, hogy magasabb lányra.
-Örülök-nyújtotta kézfogásra a kezét, amit Jimin illedelmesen megfogott és megpuszilta kézfejét, mire mindketten elnevették magukat.
-Na akkor most már én jövök. Az én nevem Jung Hoseok, becenevem J-Hope, ha bármire szükséged van nyugodtan gyere hozzám. Ja és fő táncos és rapper vagyok a bandában.
-Egy sorstárs-vigyorgott MinJi az újonnan megismert tagra.
-Miért?
-Park MinJi, JiJi, a fő rapper és a táncos, na meg maknae ugye...-mutatkozott be újra majd hercegnő módjára meghajolt.
-Pacsit kérek!-emelte fel Hope a kezét és meg is kapta pacsiját.
-Akkor, Az én nevem Kim NamJoon, becenevem Rap Monster. Én vagyok a leader és a fő rapper. Örülök a találkozásnak-ment közelebb a lányhoz, rámosolygott és kezet nyújtott.
-Én is. Hívhatlak Monnak?- rákacsintott mire a másik nevetve válaszolt.
-Természetesen, de nem vagy te túl közvetlen maknae létedre?
-Nos Mon...Én 18 vagyok...te? Csakhogy tisztába legyek a korkülönbségekkel. Ezt akkor mindenkitől kérdezem-nézett körül vigyorogva, majd megakadt a szeme az őt bámuló és mosolygó V-n, aki észre sem vette, hogy meglátták, végül folytatta a beszédet.- Rendben?-Mindenki bólintott.
-Nos 21 vagyok, ez itt ni-húzta maga mellé Hopeot-20, ő meg 19-mutatott Jiminre majd a bambuló alianre- meg ő is. Na ő 18.-Az említett erre közelebb jött és elkezdte a bemutatkozást.
-Szia. Jeon JeongGuk vagyok, vagy csak Jungkook. Táncos, rapper, énekes és Golden Maknae.-Ezen a kijelentésen JiJi nevetésben tört ki.
-Hát ez jó...Golden... Úgy érzem mi jóban leszünk.
-Hát..izé...Én is?
-Nem harapok, nyugi-kuncogott egyet.-Na ki van még?-nézett körül mire a hercegnő előrébb lépett.
-Annyo. Az én nevem Kim SeokJin, becenevem Jin. Én vagyok az énekes, vokálos és a vizsual. Ja és 22 vagyok.
-Annyo- hajolt meg illedelmesen.-Nálunk Berry az...
-Micsoda?
-Jah a vizsual...bocsi csak kicsit elgondolkoztam. Na akkor van még valaki?-csapta össze tenyereit.
-Asszem én-állt az eddig csak figyelő tag JiJi elé- Elöljáróban szeretnék bocsánatot kérni amiért kizártak.
-Semmi baj. Ha nem zárnak ki akkor lehet nem lyukadok itt ki. Szóval meg is köszönöm-mosolygott egymásra a két jómadár.
-Na akkor, bemutatkozás. Kim Taehyung, hívhatsz V-nek Tae-nak, TaeTae-nak vagy akárminek. Énekes vagyok és vokálos. Jah és 19 éves.
-Örülök kedves "akármi" - tört ki nevetésben a szerinte humoros megszólításon.
-Hé! Nem felejtettetek el valakit?-jött egy hang a fiúk háta mögül, mire mindenki odakapta a fejét.
-Kit?-kérdezte meg Hope, mire a kérdező végigmutatott magán.
-Hát engem, ki mást? - lassan JiJi elé sétált és elkezdte a bemutatkozást. - Szia! Az én nevem Min YoonGi!-mondta vidáman közben jobb kezét felnyújtotta. - Rapper vagyok, producer és én írom a dalszövegek nagy részét is, Rap Monnal és Hope-al. 22 éves vagyok és SWAG- az utolsó szónál keresztbe rakta kezeit maga előtt, hogy menőnek nézzen ki, de egy kis fáziskésés után mindenki a földön fetrengett a röhögéstől. Mikor sikeresen lenyugodtak MinJi törökülésben helyezkedett el a szőnyegen.
-Na akkor memorizáljunk. J-Hope, Jimin, JungKook, Rap Monster, Jin, akármi és Suga- mutatta sorba az előtte ülőket, mire V belenevetett.
-Most akkor tényleg így fogsz hívni?-kérdezte.
-Igen...Te mondtad nem?-játszotta meg a hülyét majd kacsintott egyet, mire a másik csak közelebb ment, összeborzolta a lány haját és rámosolygott.
-De.
-Akkor ezt megbeszéltük...-jelentette ki, de a végén gyomra akkorát kordult, hogy az egész ház belezengett.
-Éhes vagy?-kérdezte tőle Jin.
-Valójában ma még nem is ettem semmit...-motyogta halkan, mire a fiúk kicsit megrémülve kezdtek nézni, majd mind egyszerre felálltak és elszaladtak valamerre, hogy aztán mind valamilyen kajával térjenek vissza.
-Hoztunk neked enni. Egy kis rámen, kimchi, saláta, sushi, sült tészta, szezámmagos csirke egy kis ananászos szósz, alma, körte és egy kis tea inni-kezdte sorolni Jin, ahogy mindenki lepakolta egy kis asztalra a felsoroltakat.
-Ennyi mindent....Ti nem fogtok éhezni? Nem akarok lábatlankodni vagy akármi....
-Csak nyugodtan, majd főzök ha kell, de még van egy kis maradék ha bárki megéhezne-nyugtatta meg a lányt a legidősebb tag.
-Akkor...Itadakimasu- mondta majd a pálcikákat megfogva enni kezdte a levest.
-Tudsz japánul?-kérdezte Kookie.
-Me?-nézett kérdőn a másikra.
-Az előbb azt mondtad itadakimasu.
-Igen? Nem mondanám, hogy tudok csak néhány szót ismerek, betudok mutatkozni és még néhány alap dolog.
-Értem-mosolygott rá a nagyban már már zabáló vendégükre. A ráment gyorsan el is tüntette nekikezdett a kimchinek, amit szintén be is táplált, ahogy az összes többi kis elé rakott asztalon lévő ételt. Végül az egészet a finom barackteával zárta, majd egyszerűen elterült a földön. A fiúk teljesen elkerekedett szemekkel nézték végig, ahogy az előttük most már fekvő lány az összes elé rakott kaját felzabálta.
-Köszönöm az ételt.
-Ni..nincs mit...-szólalt meg nagy nehezen NamJoon.
-Na látjátok nem csak én tudok zabálni!-jelentette ki Suga mire mindenki nevetni kezdett, JiJi pedig reményteli arccal felült és YoonGi kezét megszorítva beszélni kezdett neki.
-Végre valaki aki megért...Hívhatlak YoonGi oppának?
-Hát persze-adta meg az engedélyt.
-Ez az!-ujjongott egyet, majd mutatóujjával dörzsölni kezdte az állát.
-Mi az?-kérdezte V miközben utánozni kezdte a mozdulatot.
-Csak...az jutott eszembe, hogy most hány fan átka szállna rám ha megtudnák, hogy én épp a BTS, a hőn szeretett bandájuk lakhelyén vagyok, és ha ez nem lenne elég még a szomszédban is lakom.... Szerintem egész életre elveszne a szerencsém-a végén elnevette magát, majd elhallgatott és csend szállt a házra. Ezt egy hangos kiáltás szakította meg.
-JiJi! Merre vagy?-jött a hang a szomszédból.
-Ez Kira- állapította meg a keresett személy majd huncutul elvigyorodott.-Azt hiszem van egy tervem.